Borsókóstoló néven rendezte meg idén a Székesfehérvári Kertbarát Egyesület és a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ Feketehegy-Szárazrét hagyományos közösségi főzőeseményét. A tizenkét főzőcsapat „tucatnak” egyáltalán nem mondható ételekkel nevezett a szombati versenyre, a zsűri elégedett volt az eléjük tett finomságokkal. Ebben az évben a Borsószemek csapat szerezte meg a győzelmet, a második lett a Fehérvirág, harmadik a Fortuna csapat. A zsűri hagyományosan két különdíjat is kiosztott: a legszebben tálalt étel díját a Trikrek csapat kapta, a közönség által legfinomabbnak ítélt ételét pedig a Ada konyhája csapat képviselője vehette át.
Úgy tizenegy tájban érkeztünk szombaton a Közösségi Központ – Feketehegy-Szárazréti Kultúrudvar elé, csodás illatok szálltak a levegőben, a csapatok már lelkesen főztek. A Borsókóstoló családias hangulatban zajlott, ahogyan mindig, a jelenlevők ismerősként köszöntik egymást, többségük szinte minden évben részt vesz a közösségi főzőeseményen. Az asztalokon a készülő ételek hozzávalói mellett gyümölcs és sok-sok finom sütemény is „kínálta magát”, a cseresznyés pitét például teszteltük – nagyszerű volt. Ahogyan a borsós rétes is, amit egy másik asztalnál kóstoltunk, és a kollégák elbeszélése szerint hasonlóan jól sikerült a borsós pogácsa is. A sütik persze még otthon sültek, a Borsókóstoló versenyén való részvétel egyetlen feltétele ugyanis – ezt az ötletgazda-szervező, Szöllősi Istvánné Irénke többször is hangsúlyozta –, hogy a zsűri elé tálalt étel a helyszínen készüljön.
Nemcsak az a fontos, hogy finom legyen az étel, hanem az is, hogy megfelelő formában kerüljön a kóstolók elé. A Trikrek csapatának tálcáját látva megelőlegeztük a legszebb tálalásért járó díjat (eláruljuk, nem is tévedtünk). A díszeket Mirtill, Botond és Vajk készítette nagy türelemmel és még nagyobb kreativitással: apró, ehető állatfigurákat állítottak össze zöldségekből, anyukájuk sajtgombócokkal „bélelt” zöldborsó levesét kísérték a zsűri elé. Utánuk jött sorban a többi finomság, például a magyaros, majorannás-borsós csirkemell tokány, a borsós ragu rizzsel vagy a borsós harcsapaprikás kapros túros csuszával. A zsűri a sokféle ételre és a nagy hőségre való tekintettel is óvatosan kóstolt, alaposan megforgatták a szájukban a falatokat, aztán rövid megbeszélés után pontoztak. Csak borsó kell és egy kis fantázia – fogalmazódott meg az egyszerű alapvetés, de persze a fűszerezés sem utolsó szempont – tették hozzá az ítészek, akik már a délelőtt folyamán is körbejártak, és ha kellett, igazítottak kicsit az ízvilágon.
Az árnyékban az üstök mellett állva alaposan megizzadtak a főzők, de azért jó néhányan akadtak, akik – Unyi József muzsikáját hallva – még táncoltak is kavargatás közben. Míg készültek az ételek, a gyerekeknek borsófejtő versenyt is hirdettek a szervezők, akinek kedve volt, kézműveskedhetett is. Egy óra tájban aztán már minden csapat bemutatta, mit készített, és a zsűri – Boda János, Rácz Jenő séfek és Sasvári Csilla, a Vörösmarty Rádió szerkesztő-műsorvezetője – átadta a díjakat: az első helyezettnek járó kupát a Borsószemek csapata vehette át, akik a borsópürével töltött, rántott gombával és cukkinivel érdemelték ki a győzelmet. A második helyen a Fehérvirág csapat végzett, ők magyaros, majorannás-borsós csirkemell tokányt főztek, a harmadik pedig a Fortuna lett a borsós harcsapaprikással. A zsűri hagyományosan két különdíjat is kiosztott: a legszebben tálalt étel díját a Trikrek csapat kapta, a közönség által legfinomabbnak ítélt ételért, a borsós raguért pedig a Ada konyhája csapat képviselője vehette át az elismerést.
A rendezvény vendégeit a Damniczki Cukrászda hűsítő borsófagyival lepte meg, délután pedig Váradi Eszter Sára és Keller János érkezett a gasztroudvarba, hogy örökzöld slágerekkel, operettrészletekkel ajándékozza meg a főzésben, kóstolgatásban megfáradt résztvevőket.
Cikk: Hajnal Csilla
Fotó: Molnár Artúr (ÖKK), Benkő-Igaz Krisztina és Lőrincz Miklós,
TOVÁBBI KÉPEK
