Hírek

December 15.-én Szabó Mária virágnemesítő, kertészmérnök volt az évzáró klubfoglalkozásunk vendége. Az előadó tíz évig volt a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének igazgatója, majd később a Gyümölcs és Dísznövény Kutató Intézetben dolgozott a nemzetközi hírű dr. Kovács Zoltán munkatársaként, majd utódjaként. Az általa nemesített kerti bazsalikom (Ocimum basilicum „lilagömb”) aranyérmet nyert a Fleuroselect nemzetközi nemesítő intézettől. Székesfehérvári kötődése is van: részt vett a Petőfi tér virágosítási tervének elkészítésében, a növények telepítésében és többször zsűrizett a Virágos Magyarországért verseny zsűritagjaként.

 

November 17.-én Lencsés Rita tartott termékbemutatóval és kóstolással egybekötött előadást a kornyékünkön gyűjthető gyógynövényekről.
Rita 2015-ben vizsgázott Természetgyógyászat Fitoterápia szakon, azóta tart előadásokat a Szent István Múzeum Patikamúzeumába és vezet túrákat a környék gyógynövényekben gazdag területeire.
Az előadás során megismertünk sok gyógynövényt, megtudtuk, hogy a növények melyik részét használjuk fel, azok milyen hatóanyagokat tartalmaznak, milyen betegségekre alkalmazhatjuk őket.


Október 20.-án kedves klubtársunk, Fister Judit invitált meg bennünket újonnan felújított és kibővített gazdaboltjába.

Judit 2010-ben nyitotta meg a boltot azzal a céllal, hogy kiváló termékekkel, szakszerű tanácsadással és barátságos kiszolgálással segítse a gazdálkodókat és a kertek szerelmeseit.

Október 3.-án egy nagyon kellemes sétát tettünk a Csákberényből induló Vértesi panoráma-tanösvényen. A túra előtt megtekintettük a gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumot, amelyben a Vértes vadászati és erdészeti múltját és jelenét bemutató gyűjteményt találjuk. A kiállítás leglátványosabb része a hegység élőhelyeit és állatvilágát bemutató dioráma volt.


 

Dr Aponyi Lajos növényorvos tartott előadást szeptember 15.-én azokról a kórokozókról, amelyek mostanában nagy bosszúságot okoznak a kertészkedőknek. Sokan azt hiszik, hogy ez a jelenség újkeletű, pedig előfordultak hasonló esetek a korábbi évtizedekben, sőt talán évszázadokban is. Ilyen volt régen a filoxéra vész, amit egy Amerikából behurcolt gyökérbolha okozott és képes volt kipusztítani Európában az összes szőlőültetvényt.
Az idősebbek ismerik a burgonya/kolorádó bogár pusztítását is. Olyan nagy kárt okoztak, hogy sok helyen még az iskolásokat is kivezényelték a gyérítésükre és közben nem spóroltak a DDT idegméreggel.
 

Június 22. és augusztus 10. között 13 kertlátogatást szerveztünk meg a „Nyitott kertkapuk” program keretében. Zömében egyesületünk tagjai mutatták be kertjeiket az érdeklődők számára.

Közös volt ezekben a programokban, hogy:
-szép, gondozott kerteket ismerhettünk meg, 
-mindenhol sok szeretettel fogadtak bennünket,
-hasznos információk hangzottak el a kertműveléssel kapcsolatban,
-mindenki a felkéréskor szabadkozott, hogy az ő kertje nem különleges, nem méltó a bemutatásra. A látottak mindenkit meggyőztek ennek az ellenkezőjéről.
-A tájékoztatókból kiderült, hogy minden gazda nagyon büszke a kertjére, mert sok öröm forrása a kert.

Hogy milyen gyönyörűségeket láttunk, azt nagyon nehéz lenne szavakkal visszaadni, ezért a látogatásokon készült fényképekkel idézzük fel az élményeket.

Borsókóstoló néven rendezte meg idén a Székesfehérvári Kertbarát Egyesület és a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ Feketehegy-Szárazrét hagyományos közösségi főzőeseményét. A tizenkét főzőcsapat „tucatnak” egyáltalán nem mondható ételekkel nevezett a szombati versenyre, a zsűri elégedett volt az eléjük tett finomságokkal. Ebben az évben a Borsószemek csapat szerezte meg a győzelmet, a második lett a Fehérvirág, harmadik a Fortuna csapat. A zsűri hagyományosan két különdíjat is kiosztott: a legszebben tálalt étel díját a Trikrek csapat kapta, a közönség által legfinomabbnak ítélt ételét pedig a Ada konyhája csapat képviselője vehette át.

Akar szép kerteket látni? Érdekli a kertészkedés, de nem tudja, hogyan kezdjen hozzá? Akkor látogasson el a Székesfehérvári Kertbarát Egyesület „Kitárt Kertkapuk” programjaira ahol tagjaink bemutatják kertjeiket, válaszolnak kérdéseire.

A programokon való részvétel ingyenes!

Mi kertbarátok azt tekintjük küldetésünknek, hogy minél több emberrel megszerettessük a kertészkedést és segítsük őket abban, hogy e téren minél sikeresebbek legyenek. Június, július hónapokban kertlátogatásokat szervezünk. Ezekre jellemzően hétköznap délutánonként kerül sor, általában 2-2 kertet mutatunk be egy nap. Előre meghirdetett helyszíneken találkozunk és autókkal utazunk az aznapi házigazdákhoz. A programban lesznek pihenő-, zöldséges-, gyümölcsös-, hobbikertek. Hogy mikor, milyen kerteket lehet megnézni, az kiderül az egyesület Facebook oldalán is. 

A helyszínek korlátozott befogadó képessége miatt a látogatás előzetes regisztrációhoz kötött.

Lezajlott az idei év első közös rendezvénye: végigjártuk Pákozdon az összes követ, ami ingott. A túrát Horváth István vezette, aki a Fejér megyei Természetbarát Szövetség főtitkára és egyesületünk tagja. Mindjárt indulás után kellemes meglepetésként betértünk Németh Lászlóék hétvégi házába, ahol megtekintettük a szépen kialakított, gondozott kertet, és sütiket, üdítőket fogyasztottunk,

Az Ingó-kövek a Velencei-hegység legérdekesebb látnivalója. A legjellegzetesebb látnivaló a Kocka, mely tényleg úgy tűnik, mintha bárki el tudná mozdítani évezredes helyzetéből, a legmagasabb ponton lévő Pogány-kő a fantasztikus körpanorámával és legimpozánsabb mind közül a hatalmas Pandúr-kő. De megmásztuk még (főleg a gyerekek) az Oroszlán követ, a Gomba követ és a Kenyér követ és érintettük a csordakutat, valamint a közelében lévő emlékkeresztet is. Végül a 9-10 km-es túrát ott fejeztük be, ahol kezdtük, a Bella tónál. Jó volt együtt sétálni az örökké csicsergő gyerekcsapattal.

A hosszú bezártság miatt sok megbeszélnivalónk volt, amihez a kellemes séta jó alkalmat biztosított.

https://turistautak.openstreetmap.hu/mentettutv-1619783793ydb2

Augusztus 26-án azért utaztunk Szentesre, hogy megismerkedjünk a bolgárkertészek és azok modern örököseik munkájával.
A bolgárkertész a magyar nyelvben elterjedt fogalom: speciális kisüzemi módszerekkel, melegágyi hajtatással és öntözéssel zöldséget termelő kertészt jelöl. A bolgárkertészek a 19. század második felében Bulgáriából települtek be Magyarországra. Módszereik, egyes eszközeik újdonságnak számítottak, ezért az első világháború végéig a zöldségtermesztésben monopolhelyzetet élveztek.

Dr Hoffmann Orsolya látott bennünket vendégül július 8.-án, a Guttamásiban (Isztimér) lévő Pillangókertjében. Néhányan már jártak itt 2-3 éve. Ők meglepve tapasztalták, hogy duplájára nőtt a terület (jelenleg 8000 nm), megnőttek a fák, több új műtárgy épült. Ami viszont nem változott: az a fantasztikus szakmai igényesség, tudatosság, ahogy Orsolya fejleszti, műveli a kertet. Irigylésre méltó, az is, ahogy ez a törékeny nő (gyakorlatilag egyedül) gondozza ezt a hatalmas területet.


Június 27.-én külön busszal indultunk Budakeszire. 18 bátor és önzetlen ember vállalta, hogy a 32 fokos párás melegben segítsünk még szebbé tenni a terepet. Először Debreczy Zsolt professzor kalauzolt végig bennünket a tanösvényen. A professzor úr a séta során sokat mesélt az itt látható mérsékelt égövi fásszárú növényekről és a növények sok érdekes tulajdonságáról. Például arról, hogy egyes növényeket ért traumák (pl. egy erős fagy) hogyan képes megváltoztatni a növény habitusát, vagy hogy a növények milyen jelentősen tudnak alkalmazkodni az új termőhelyükhöz. A séta során többen büszkén felhívták a figyelmünket arra, hogy azon a mulcsozott úton járunk, amit az előző évben ők raktak le.
A szakmai körút után több csoportban Dr. Rácz István irányításával nekiláttunk a munkának: irtottuk az oda nem illő aljnövényzetet, levágtuk a tanösvénybe belógó ágakat, összegyűjtöttük a korábban már kivágott fákat, amiket majd ledarálnak mulcsnak, földkeveréket állítottunk elő, amibe sorfának való korosabb fenyőfákat ültettünk át 30 literes konténerekbe.
Délidőben megérkezett a pizza, amit jóízűen elfogyasztottunk és kortyoltunk hozzá a háziak által főzött, gyógyfüvekből és bodzából készült teát. A hazaindulás előtti fél óra azzal telt, hogy átvettük az ajándékba kapott egy-egy növényt és vásároltunk az itteni ritkaságokból.
Ez a program nem jöhetett volna létre, ha nem kapunk támogatást a Nemzeti Együttműködési Alaptól.

 „Változó világunkban mindannyian nyugodt pillanatokra, kikapcsolódásra, felüdülésre vágyunk. A szép kert, a kerti munka, a kertészkedés kitűnő lehetőségeket nyújt ezekhez. Testi, lelki megújulást, sikerélmények sorozatát kínálja. Fantáziánk és kétkezi munkánk gyümölcsei, virágai sok örömet szereznek és önbizalmat nyújtanak kreativitásunk további kibontakoztatásához. A szép kert olyan,  mint egy igényesen berendezett lakás. Bútorok helyett egy-egy szép díszfa, gyümölcsfa, előttük és közöttük rózsákkal, cserjékkel, évelőkkel, örökzöldekkel. Szőnyeg és terítők helyett ott a magunk gondozta pompás gyep, border-ágyás, vagy vetemény. Kinek mi tetszik.” Többek között ezeket a gondolatokat fogalmazta meg Barabits Elemér az Alsótekeresi Faiskola ügyvezető igazgatója a vállalkozás 2019-2020-as katalógusának beköszönőjében.

Barabits úr és kedves felesége voltak a házigazdáink, amikor június 16-án ellátogattunk Alsótekeresre.  Részletes tájékoztatást kaptunk a 100 éves múltú faiskola mozgalmas történetéről, jelenlegi üzletpolitikájáról, termesztési technológiájáról.  Ezt követően hosszú sétát tettünk a szaporító telepen, ahol lépten-nyomon megcsodáltuk a szebbnél-szebb cserjéket, évelőket, valamint a dísz- és gyümölcsfákat.  A gépparkból megismerkedtünk a földkeveréket előállító géppel; azzal a gépsorral, amelyiken konténerekbe ültetik a növényeket; és a többször átültetett fákat hatalmas földlabdával kiemelő géppel. Végül kedvünkre nézelődtünk és vásároltunk a kft nagyon gazdag kínálatot felvonultató árudájában.

Rengeteg ismerettel gazdagodtunk, nagyon szép dolgokat láttunk és nagyon kedves fogadtatásban volt részünk Tekeresen. Köszönjük. 

Nagy érdeklődés kísérte a februári klubfoglalkozást, melynek meghívott előadója Sztupa Gergely volt (mezőgazdasági ágazatvezető; Pusztaszabolcsi Agrár Zrt.), aki a talajélet fontosságáról tartott előadást. Közösen megnéztük a „Mérgezett föld” című filmet (Youtube) amelyben szerepel – többek között – az a kísérlet, amelyet a pusztaszabolcsi gazdaságban folytattak közel tíz éven át. Ennek során felhagytak a szántással, valamint a kálium és a foszfor tartalmú műtrágyák használatával. A talajerőt szerves trágyával pótolták, amelyet előzetesen beoltottak Bacteriolit-el. Ennek hatására az istállótrágya egy szagtalan, morzsalékos, komposzt-szerű anyag lesz. Kapható egy teljesen azonos hatású készítmény is, amelyet Bacteriosol-nak hívnak. Ezt a granulátum szerű anyagot már lehet használni a kiskertekben is. Mindkét készítmény több mint 400 féle mikroorganizmust, főleg gombákat, baktériumokat és algákat tartalmaz. Előnyei - többek között – hogy növeli a talaj humusztartalmát, serkenti a gyökérképződést, így javítja a növény hőstressz- és szárazságtűrő képességét. Ebből a koncentrátumból mindössze 0,02 kg kijuttatása szükséges négyzetméterenként az első évben. a további időszakokban csak a fele. A szer az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett. Sajnos csak 25 kg-os kiszerelésben kapható a Sersia Farm Kft-nél (www.sersiafarm.hu).

November 23-án a Fehérvár Travellel utaztunk Bécsbe, ahol a Schönbrunni kastélyt, a Pálmaházat, a Sivatagi házat, a kastélykertet és a Gloriettet tekintettük meg. Egy kisebb csoport az Állatkertbe is ellátogatott. Hazautazás előtt kellemesen elidőztünk az aznap megnyílt adventi vásár forgatagában. A látnivalók fantasztikus gazdagságáról hosszasan lehetne írni, de ehelyett „beszéljenek” a képek.

A fotóalbumot Aponyi Lajos, Arany Istvánné, Györkiné Izabella, Szöllősi Istvánné, Dobos László, Birkás Erika és Máthé Ferenc felvételeiből állítottam össze. A kastély termeiről készült képeket Varga Ágnes gyűjtötte le az internetről (ott tilos volt fotózni). A hosszú utazást élvezetesebbé tette Sajtosné Baráth Klára Schönbrunnról szóló tájékoztatója, Fodor Edit Bécset bemutató DVD-je és Sóspataki Ferenc egészséges életmódról szóló előadása. Varga Ágnes helyszíni kalauzolása nélkülözhetetlen segítségünkre volt. Valamennyiüknek ezúton is köszönetet mondunk! (Vezetőség)

Szerző: Máthé Ferenc

A szigeten nagyüzemi növénytermesztés alatt banán- szőlő és szárazságtűrő dísznövénytermesztést kell érteni (1. és 2. kép)A háztáj növénytermesztés céljára sok helyen teraszokat alakítottak ki (3. kép). Ezek közül sokat ma már nem művelnek (4. kép). A munkaerőt egyre inkább az idegenforgalom szívja fel, különösen sziget déli részén.

Talaj alatt minden esetben a vulkáni kőzet különböző mértékben aprózódott formái kell érteni (5. kép). A háztáji és kisüzemi kertészetek fő terméke a burgonya (6. kép).

A csapadék ellátottság a sziget északi részén megfelelő a földművelés számára, de a nyári hónapokban itt is nagy a szárazság. A víz nagy érték, öntözésre elsősorban a tisztított szennyvizet használják. A fagymentességnek köszönhetően a vízvezetékek gyakran a talajszint felett találhatók. A magánházaknál építészeti megoldásokat alkalmaznak a csapadékvíz felfogására és tárolására (7. kép).

Szeptember 18.-ára szerveztük meg az idei autóbuszos szakmai kirándulásunkat, amelyet pályázati pénzből finanszíroztunk.

Tápiószelén működik a Növényi Diverzitás Központ, az állam által támogatott országos génbank. Nagyon körültekintő munkával gyűjtik az ország minden tájáról a haszonnövények magjait a kertészkedő emberek és a nemesítők számára.

Egyesületünk tavasszal vette fel a kapcsolatot az intézettel és Hegyesi József közreműködésével leválogatták számunkra a nyilvántartásukban szereplő és kiadható tájjellegű zöldségfélék listáját. Tagjaink ezekből a növényekből választhattak és a megküldött magokat elvetve előállították a régebben kedvelt, bevált és jó ellenálló képességű növényeket. A látogatás során megismerhettük hogyan működik ez a nagyon hasznos intézmény. 

A szakmai program a következő volt:
- Magtól magig kiállítás megtekintése a kiállító teremben
- Botanikai séta az intézmény agrobotanikus kertjében és a tanösvényen
- Génbank épületének látogatása (csíráztató labor és terem, szárítókamra, csomagoló, in vitro tároló,
magreferencia-gyűjtemény)
- Hűtőtároló látogatása
- Szabadföldi parcellák/bemutatókert megtekintése

A szakmai program után ellátogattunk a tápiószelei Blaskovits Múzeumba. Mivel a kúria sértetlenül átvészelte a II. Világháborút, betekintést kaptunk abba, hogy hogyan élt egy középnemesi család.

Ezt követően ellátogattunk a jászok fővárosába, Jászberénybe is. Itt a Jász Múzeumot és a Növény és Állatkertet néztük meg.

Ez a program nem jöhetett volna létre a Miniszterelnökség által fenntartott és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által működtetett Nemzeti Együttműködési Alap támogatása nélkül.

Szerző: Máthé Ferenc
Fotók: dr. Aponyi Lajos

Idén immár ötödik alkalommal került megrendezésre a Borsófesztivál Székesfehérváron, ahol ismét nagyon jó hangulatú buli kerekedett, annak ellenére, hogy a hőség sokakat visszariasztott a részvételtől.

A kemény mag, akik eddig is részt vettek minden Borsófesztiválon, most is képviseltette magát, illetve örömmel köszönthettük a résztvevők között a Pusztaszabolcsi Kertbarátok „Borsikák” csapatát, akik  „elsőbálos” létükre olyan sikeresek voltak, hogy rögtön két díjat is bezsebeltek.

Külön örömünkre szolgált, hogy az induló csapatok között a következő generáció is képviseltette magát, pöttöm kislányok és kisfiúk is aktív részesei voltak a nagy közösségi főzésnek!  Jó volt látni az arcukon a lelkesedést, a csillogó szemüket és be kell vallanom, amit elénk raktak az asztalra, bizony abban sem volt kifogás!

Kedden (május 28.-án) délután személyautókkal indultunk Pusztaszabolcsra, ahol azok vártak bennünket, akik hosszú évek óta eredményesen szervezik Magyarország Legszebb Konyhakertje helyi versenyét és sikeresen szerepelnek az országos vetélkedésen is. Házigazdánk Czöndör Mihály volt, és a találkozón részt vettek a zsűrizésben segítő társai, valamint a legsikeresebb kertművelők is. 

Ezt a mozgalmat és versenyt Kovács Szilvia, Karcag város alpolgármestere indította el és kezdetektől fogva támogatja az agrártárca is. A program célja, hogy a kertművelők munkája a versenynek köszönhetően kapjon nagyobb elismerést, és példájuk során minél többen műveljenek konyhakertet; hiszen így az évszázadok során összegyűlt tudás, tapasztalat tovább öröklődhet a generációk között.

A májusi klubfoglalkozáson Barabits Elemér növénynemesítő, az Alsótekeresi Faiskola ügyvezető-igazgatója, tulajdonosa tartott élvezetes beszámolót a Közép-Ázsiai térségbe szervezett gyűjtőútjairól. Beszámolója során nagyon érdekes összefüggésekre hívta fel a figyelmünket, amelyek nem csak a szaporítóanyag előállító és forgalmazó szakemberek számára fontosak, hanem hasznosítható a hobbikertészek által is.

Véleménye szerint – legalább két ok miatt is - különleges helyzetben vannak a magyarországi faiskolák. Az egyik ok: akik idehaza igényesen állítják össze kínálatukat, azok nem vehetik át kritika nélkül a nyugat-európai faiskolák gazdag kínálatát, mert az ott forgalmazott növények többsége nem a mi klímánkhoz hasonló körülmények között érzi jól magát. A mi éghajlati körülményeink és talaj adottságaink (fagyos telek, aszályos nyarak, évente csak 500-600 mm csapadék, meszes, magas ph értékű talajok) amelyek leginkább meghatározzák a növények komfortérzetét, jelentősen eltérnek a tőlünk nyugatabbra találhatótól. Emiatt döntött úgy, hogy Közép-Ázsiába szervez gyűjtő utakat, ahol nagyon hasonlóak az időjárási viszonyok.

Horváth Ferenc: "Nagyon szeretünk itthon lenni, mert itt jól érezzük magunkat. Bármerre nézünk, valami szépséget lehet látni. Lelki feltöltődést ad, hogy szép dolgokat láthatok magam körül, itt nincs gyomnövény vagy más rendellenesség. Talán még az immunrendszert is erősítik a kert felidézte pozitív gondolatok."

A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható.