Fontos témáról tartott előadást 2021. 08. 16.-án dr. Aponyi Lajos. Ez pedig „ A szerves anyag körforgalom jelentősége a természetben és a házi kertekben”.
A talaj a földi élet egyik alapja: a növényeket, ezáltal az állaltokat, valamint az embereket ellátja tápanyagokkal, megköti a vizet, valamint átalakítja a szerves és szervetlen anyagokat a növények számára felvehető formára. A talaj termékenységének legfontosabb mutatója a szerves anyag, azaz a humusz mennyisége, minősége. A természetben is és a gazdálkodás során is ez a humusz mennyiség csökken, amit pótolnunk kell. A humuszosodás egy nagyon hosszú folyamat, évmilliók alatt alakult ki. A humuszosodásnak az intenzíven nem művelt területeken van egy természetes körforgalma. A művelt területeken a humuszt legegyszerűbben érett istállótrágya bevitelével tudjuk pótolni. A másik megoldás a komposztálás, amikor a kertbe, a háztartásban keletkezett szerves anyagokból állítunk elő humuszt. Erre felhasználható: fűnyesedék, felaprított faágak, háztartási szerves hulladékok, tojáshéj, kávézacc, elpusztult virágok földje, levele, fahamu, újságpapír, gyapjúszövet, növényevő állatok trágyája. Tilos a komposzt-halomba tenni: olaj, zsír, műanyagok, kutya/macska alom, növényvédő szerek. A fertőzött növényi részeket (pl. lisztharmattal, varasodással, moníliával fertőzött leveleket, ágakat) általában fel lehet használni, mert ezek a komposztálódás során lebomlanak. A komposzt halom gyorsabban összeérik, ha időnként átforgatjuk és keverünk bele nitrogén tartalmú műtrágyát. Az is fontos, hogy több szakaszos legyen a komposztálónk, azaz kettő, vagy három különböző érettségi állapotban lévő komposzt halmunk legyen. A kész komposztot végül célszerű átrostálni, mert így könnyebben fel tudjuk használni. A jó komposzt egy szagtalan, földnedves, morzsalékos anyag.
Szerző: Máthé Ferenc
