A 2022-es év (február 16.) második klubfoglalkozásán Fülöp Attila kertészmérnök tartott előadást a mélymulcsos kertészkedésről. Vendégünk a tavalyi évben a szülei telkén kezdett mélymulcsos kertészkedésbe. Az inspirálta, hogy a szülei egyre idősebbek lesznek és idővel egyre több gondot okoz a családnak a kert gondozása. Olyan technológia után nézett, amely jóval kevesebb fizikai munkával megoldható. Kertészmérnökként ismerte Gyulai Iván munkásságát. Az általa széles körben ismertetett módszer, aminek egyik hozadéka, hogy ásás nélküli kertészkedést tesz lehetővé. További előnyei: gazdagabb talajszerkezet alakul ki; erősebb gyökérzet fejlődik; a jobb vízgazdálkodású talaj kevesebb öntözést igényel; nem bolygatja meg feleslegesen a talaj felső szerkezetét, ezért nem pusztulnak el hasznos talajlakó organizmusok.
A mélymulcsos kertészkedésnek idővel többféle megoldása alakult ki. Mindegyik lényegi eleme, hogy a talajra rétegezve („lasagne” módszer) terítünk barna (szénben gazdag) és zöld (nitrogénben gazdag) rétegeket, melyek egyenként is legalább 10 cm vastagok legyenek. Barna réteget alkot: pl. papír, száraz falevél, szalma, felaprított ágak, gallyak; zöld réteget: konyhai hulladék, fűnyesedék, trágya, komposzt, egyéb zöld leveles anyagok. Ha egy területet át akarunk állítani mélymulcsos művelésre, akkor úgy járjunk el, hogy először kartonpapírral borítsuk be a területet. Főleg akkor, ha a terület nem volt művelve, ha erősen gyomos, füves. A fényhiány miatt a papír alatt kipusztul minden növény, gaz. Egyébként pedig ez a művelet el is hagyható. Utána következhet egy réteg száraz falevél/szalma/faforgács, vagy felaprított ágnyesedék. Erre istállótrágyát, baromfi trágyát, vagy komposztot rétegezzünk. Következzen fűnyesedék, vagy egyéb kerti/háztartási zöldhulladék. Ezeket ismételhetjük.
Attila a korábban is művelt kertet először bakhátassá alakította és a sorok közé (az árkokba) rétegezte a barna és zöld hulladékot. Ezek az idő múltával folyamatosan lebomlottak, kifejtették kedvező hatásukat és év végére teljesen elkomposztálódtak. A veteményezés úgy történt, hogy a bakhát tetejét lazán felkapálta, ide vetette a magokat, vagy ültette a növényeket. A sort, miután kikeltek a magok, célszerű mulccsal takarni, lehetőleg ne maradjon takaratlan földfelület. Ősszel, a betakarítás után ő felrotálta az egész területet, hogy homogénebb talajszerkezet alakuljon ki. Később ez valószínű már feleslegessé válik. Ha nem bakhátas megoldást alkalmazunk, akkor a rétegezett területen ültetéskor kis gödröcskéket alakítunk ki, ebbe komposztot szórunk és ide ültetjük a növényeket.
Az előadó beszélt egy manapság terjedő új kertészkedési megoldásról, az esőkertről. Ennek lényege, hogy a kert a lehullott csapadékot minél jobban megőrizze, hasznosítsa. Az utolsó képen egy ilyen általa tervezett/kivitelezett esőkert látható.
Szerző: Máthé Ferenc
