A Székesfehérvári Kertbarát Egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
I.
Az egyesület adatai
1. Az egyesület neve: Székesfehérvári Kertbarát Egyesület
2. Az egyesület székhelye: Székesfehérvár Farkasvermi u. 2.
3. Az egyesületet tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
4. Az egyesület honlapjának címe: www.kertbarik.hu
II.
Az egyesület célja, tevékenysége
- Az egyesület célja:
a) A kertbarát kultúra továbbfejlesztése, az ezzel kapcsolatos ismeretek széleskörű terjesztése.
b) A természet- és környezet megóvása, a védelem fontosságának hirdetése, gyakorlati megvalósulásának elősegítése.
c) A tagság szabadidejének, pihenésének kulturált feltételei biztosítása, társas-közösségi programok szervezése.
- Az egyesület tevékenysége:
a) A város közterületeinek virágosítása a lakosság bevonásával. Tevékenysége során együttműködik valamennyi, az Egyesület törekvéseit elfogadó szervezettel, intézménnyel, illetve önállóan is szervez olyan programokat, programsorozatokat, fórumokat, amelyek elősegítik céljai megvalósulását.
b.) Az egyesület közösségi kerteket üzemeltet, ezzel többek között kertészkedési lehetőséget biztosít a panellakások lakóinak, a szociálisan hátrányos helyzetű embereknek. E tevékenységével és programok szervezésével közösséget épít.
c.) A hagyományos kertkultúra ápolásához kapcsolódó népszokásokat feleleveníti és általában is ápolja a népi hagyományokat, ünnepeket.
d.) Az egyesület tevékenysége során kiemelten kezeli a fiatal korosztályok (általános iskolások, óvodások) bevonását a kertészkedésbe, ismeretek átadásával, gyakorlati bemutatókkal.
e.) Szervezetünk ingyenes kertészeti, növényvédelmi szaktanácsadást végez a lakosság számára.
f.) Az egyesület az alábbi közfeladatot is ellátja: az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 64. § (1). alapján.
III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
IV
A vagyoni hozzájárulás
Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege: 1000-Ft/év amelyet minden év június hó 30 napjáig kell egy összegben az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Az új belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét fizeti a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül.
V
A tagság
Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
VI
A tagsági jogviszony keletkezése
1. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. Az elnökség határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
2. A tagságról az elnökség tagnyilvántartást vezet.
VII
A tagsági jogviszony megszűnése
1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ A tag kilépésével
b./ A tag halálával
c./ Az egyesület jogutód nélküli megszűnésével
d./ A tag kizárásával
2. A tagsági jogviszonyát valamennyi tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával, bármikor indokolás nélkül megszüntetheti. A tagság jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
- Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
VIII.
A tagok jogai
- Az egyesület tagja jogosult:
a./ az egyesület tevékenységében részt venni
b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d./ az egyesület irataiba betekintetni
e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja.
A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba
kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
IX.
A tagok kötelezettségei
1. Az egyesület tagja:
a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
X.
Az egyesület szervei
1. Az egyesület szervei:
a.) Közgyűlés
b.) Elnökség
c.) Ellenőrző Bizottság
Közgyűlés
Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés.
A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
- az alapszabály módosítása;
- az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
- a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása;
- az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
- az éves beszámoló - ezen belül az Elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - a pénzügyi beszámolónak az elfogadása;
- a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
- az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt;
- a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
- választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása
- döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal;
- megszűnés esetén a végelszámoló kijelölése;
A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
A közgyűlést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze. A meghívót írásban, postai úton, vagy ha a tag elektronikus elérhetőségét (e-mail címet) megadta, akkor e-mail címére kell megküldeni és az egyesület székhelyén található hirdetőtábláján való kifüggesztésével közzétenni.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
Határozatképtelenség esetén az eredeti napirendi pontok tekintetében a megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés napján, 30 perc elteltével megtartható.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó közlésétől számított 5 napon belül a tagok az elnökhöz címzetten írásban a napirend kiegészítését kérhetik, annak oka és célja megjelölése mellett. Az elnökség a napirend kiegészítésének tárgyában 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat legkésőbb 2 napon belül megküldi igazolható módon a tagok részére.
Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele részt vesz, kivéve - ha az alapszabály a jelenlévő tagok kétharmados minősített többségéhez kötődő döntéshozatalt ír elő – a tagok összlétszámához viszonyított kétharmados minősített többségének megfelelő számú tag jelen van. A közgyűlésen csupán a jóváhagyott napirendi pontokban lehet dönteni. Ha valamely kérdésben az alapszabály minősített többséget ír elő, abban az esetben az ilyen kérdésben felvetett napirendi pont megvitatása előtt a határozatképességet ismételten meg kell állapítani, tehát a közgyűlésen ilyen esetben először az egyszerű szavazattöbbséget megkívánó kérdéseket kell megvitatni. Ha a minősített szavazattöbbséget igénylő kérdésekben nincs meg a határozatképesség úgy, ezekben a kérdésekben (napirendi pontokban), új közgyűlést kell összehívni.
A közgyűlés lebonyolításáért az elnök a felelős. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét.
A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagok, - az összehívásra jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek - vehetnek részt.
Rendkívüli közgyűlést kell összehívni :
- az elnökség döntése alapján,
- vagy a tagság 1/3-ának ilyen igénye alapján,
- ha a Törvényszék elrendeli,
- ha az elnökség, bármilyen okból működésképtelenné válik,
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a közgyűlés összehívásának szabályosságát, a jelenlévőket, a közgyűlésről távol maradottakat, a szavazatok számát (igen, nem, tartózkodott arányban), az elnök nevét, meghozott döntéseket. A jegyzőkönyvet a közgyűlésen elnöklő személy, valamint az erre felkért két tag hitelesíti. A jegyzőkönyvet az adott évben megtartott első közgyűlésen, az egész évre megválasztott, vagy minden egyes esetben az adott közgyűlésre megválasztott jegyzőkönyvvezető készíti, és a két hitelesítő tag mellett aláírja.
A közgyűlés elnöke állapítja meg és foglalja, vagy diktálja írásba a határozatképességgel kapcsolatos megállapítást, vezeti és összesíti a szavazásokat.
A jegyzőkönyvnek hűen kell tükrözni a közgyűlésen történteket és elhangzottakat. A közgyűlésen felvett jegyzőkönyvet (minden oldalt) a felkért két hitelesítőnek kell hitelesíteni, azonban annak minden esetben elválaszthatatlan részét kell, hogy képezze a jelenlévő tagok aláírását tartalmazó jelenléti ív. A jegyzőkönyveket félévente határozatok tárában kell összesíteni, melyben rögzíteni kell a határozatok tartalmát, az arra szavazók (igenlők és ellenzők száma szerinti bontásban) számát, a határozat meghozatalának napját, hatályát, ill. végrehajtása tárgyában hozott intézkedéseket. A határozatok tárában rögzíteni kell az elnökség közgyűlés irányába tett beszámolójáról készített összesítéseket is. A határozatok tárát a jegyzőkönyvvezető készíti el, és a jegyzőkönyvvezető mellett az elnök és a két hitelesítő írja alá.
Az közgyűlésről készült döntéseket (a jegyzőkönyv egy példányával) az ülést követő 5 napon belül, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Mindezeken felül, ha valamely határozat valamely egyesületi tagot közvetlenül érint - számára jogosultságot biztosít vagy kötelezettséget ír elő - a határozatot számára közvetlenül, a határozathozatalt követő 8 napon belül meg kell küldeni. Ha a postai kézbesítés – egyszer megismételve - nem vezetne eredményre, úgy ezen határozatokra is alkalmazni kell a nyilvánossági szabályt.
A közgyűlési határozatokat minden tag köteles végrehajtani.
Ha a közgyűlés határozata jogszabályt, vagy az alapszabály rendelkezéseit sérti, illetőleg a kisebbség jogos érdekeinek sérelmével jár, a határozat érvénytelenségének megállapítása iránt - annak meghozatalától számított 30 napon belül - bármelyik tag a bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás a határozat végrehajtását nem gátolja, kivéve, ha annak végrehajtását a bíróság felfüggeszti.
Elnökség
Az elnökség az egyesület 3 fő elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az:
- akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
- nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).
- nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
- akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy, vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke: Jankovics Ilona; Kléber Ilona Erzsébet;8111 Seregélyes Vörösmarty u. 4./a. (név, anyja születési neve, lakóhelye)
Az egyesület elnökhelyettese: Szöllősi Istvánné; Vékony Ilona; 8000 Székesfehérvár Nagyszombati u. 150.
Az egyesület titkára: Máthé Ferenc; Téglás Sarolta; 8000 Székesfehérvár Vasvári u. 5. II/6.
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
Az elnökségi tagság az összeférhetetlenséggel összefüggő nyilatkozattal egybekapcsolt, elfogadó nyilatkozattal jön létre.
Az egyesület képviselője az elnök, aki önállóan aláírásra jogosult az egyesületbélyegzője mellett egyedül. Ezen jog gyakorlása a bankszámla feletti rendelkezésre is kiterjed. Önálló aláírási jogát, tartós akadályoztatása esetén, meghatározott időre vagy visszavonásig írásbeli meghatalmazással átruházhatja az egyesület elnökhelyettesére. A helyettesítés során az elnökhelyettes képviseleti jogának terjedelme általános, gyakorlásának módja önálló.
Az elnök feladata:
- az elnökségi ülések vezetése
- az egyesület képviselete
- az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési, elnökségi döntések végrehajtásának irányítása, ellenőrzése
- az elnökség munkájának figyelemmel kísérése
- utalványozási jogkör
- kapcsolattartás a tagokkal, más szervekkel
- döntéshozatal mindazon ügyekben, melyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, vagy más szerv kizárólagos hatáskörébe
- mindazon feladatok ellátása, melyeket jogszabály, vagy más határozat hatáskörébe utal
Az elnökhelyettes feladata:
- Az elnököt távollétében az elnökhelyettes helyettesíti.
A titkár feladata:
- közreműködik az egyesület éves munkatervének összeállításában és annak lebonyolításában,
- szerkeszti az egyesület honlapját,
- menedzseli a pályázatok beadását, megvalósítását és elszámolását,
Az elnökségi tagok feladata:
- rendszeresen és tevékenyen részt vesznek az egyesület feladatinak meghatározásában és megvalósításában, a döntések előkészítésében és meghozatalában.
- a közgyűlés és az elnökség döntései végrehajtásának ellenőrzésében.
- felelősek a gazdasági, pénzügyi, szakmai és egyéb kérdésekben hozott elnökségi döntésekért, kivéve, ha ellenvéleményét kifejezetten fenntartotta és azt maradandóan kinyilvánította.
Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele;
l./ kapcsolattartás állami és társadalmi szervezetekkel, javaslattétel állami és egyéb elismerések adományozására;
m./ a tag felvételéről való döntés;
n./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal;
Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Kettő elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a
határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a
határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit vagy az elnök, vagy helyettese vezeti A jegyzőkönyveket félévente határozatok tárában kell összesíteni, melyben rögzíteni kell a határozatok tartalmát, az arra szavazók (igenlők és ellenzők száma szerinti bontásban) számát, a határozat meghozatalának napját, hatályát ill. végrehajtása tárgyában hozott intézkedéseket. A határozatok tárában rögzíteni kell az elnökség közgyűlés irányába tett beszámolójáról készített összesítéseket is.
Az elnökségi ülésről készült döntéseket az ülést követő 5 napon belül, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Mindezeken felül, ha valamely határozat valamely egyesületi tagot közvetlenül érint - számára jogosultságot biztosít vagy kötelezettséget ír elő - a határozatot számára közvetlenül, a határozathozatalt követő 8 napon belül meg kell küldeni.
Ellenőrző bizottság
Az Ellenőrző Bizottságnak elnöke és két tagja van. A bizottság elnökét a közgyűlés által megválasztott tagok maguk közül választják. A tisztségek betöltésével és megszűnésével kapcsolatos kérdésekben a tisztségviselőkre vonatkozóan megfogalmazottak az irányadóak.
Az Ellenőrző Bizottság évente legalább egyszer, ezen felül szükség szerint tartja üléseit. Az ülést a bizottság elnöke hívja össze. Az ülés összehívását a bizottság tagjai, illetve az egyesület vezetősége is kezdeményezheti. Az összehívás e-mail útján történik, a napirendi pontok közlésével, az ülés előtt legalább 8 nappal.
Az Ellenőrző Bizottság ülése mindhárom tagjának jelenléte esetén határozatképes. A bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az Ellenőrző Bizottság évente legalább egyszer ellenőrzést végez, melynek megkezdése előtt az elnököt értesíti. Feladata az egyesület, annak szervei és tisztségviselői működése törvényességének, alapszabályszerűségének, vagyonkezelésének ellenőrzése. E körben ellenőrzi az egyesület pénz- és vagyonkezelését, a bizonylati fegyelmet, az éves mérleget és az alapjául szolgáló okmányokat is.
Az Ellenőrző Bizottság tagjai tanácskozási joggal vesznek részt a vezetőség ülésein, betekinthetnek az egyesület irataiba, tájékoztatást kérhetnek a vezetőségi tagoktól.
Az Ellenőrző Bizottság hiányosság észlelése esetén annak súlyához mérten:
- Felhívja a tisztségviselőt a helyes eljárásra.
- Felhívja a vezetőséget állásfoglalásra és a hiba kijavítására.
- Rendkívüli közgyűlés összehívását indítványozza.
- Indítványozza a tisztségviselő visszahívását, illetőleg ellene fegyelmi eljárás indítását.
- Hatósági intézkedés megfontolása érdekében megkeresi az egyesület tekintetében a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget.
- Az Ellenőrző Bizottság köteles az egyesületintézkedésre jogosult vezető szervét tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
- A szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé.
- A vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Az intézkedésre jogosult vezetőszervet az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről jelentést tesz a közgyűlésnek. Az éves beszámolónak tartalmaznia kell az ellenőrző bizottság beszámolóját.
Az ellenőrző Bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az ellenőrző bizottság tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig:
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget más közhasznú szervezetnél betölt.
Az Ellenőrző Bizottságnak elnöke: Kalmár Tiborné; Kő Anna, 8000 Székesfehérvár Zsolnai út 33.
Tagjai:
Karácsony József; Hittner Mária; 8000 Székesfehérvár Borszéki út 1.
Ruskovics Péter; Szalay Erika; 8000 Székesfehérvár Farkasvermi út 53.
XI.
Az egyesület gazdálkodása és vagyona
Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
Az egyesület lehetséges bevételi forrásai:
- alaptevékenységből származó bevételek
- állami támogatás, vagy adomány
- egyéb tevékenység folytatásból származó bevétel
- pályázati bevétel
- tagdíj
- vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
Az egyesület költségei:
- alaptevékenység folytatására felmerült költségek
- egyéb tevékenység érdekében felmerült költségek
- vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek
- egyéb költségek.
Az egyesület vagyona:
- készpénz
- bankbetét
- értékpapír
- ingó és ingatlan vagyon
- vagyonértékű jog.
Az egyesület gazdálkodásáról évente beszámolót köteles készíteni, melyet a közgyűlés elé kell terjeszteni.
Az egyesület vagyona oszthatatlan.
Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
Az egyesület tagjai – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt legfontosabb feladatainak elvégzésére fordítja.
Az egyesület gazdálkodását a nonprofit szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabály rendelkezései szerint végzi.
Az egyesület csak olyan pénzügyi forrást fogadhat el, amely az egyesület önállóságát és függetlenségét nem befolyásolja.
Az egyesület bankszámlája feletti aláírásra az egyesület elnöke jogosult távollétében bankszámla felett való rendelkezéshez az elnökhelyettes, mint képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges.
XII.
Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. A létesítő okirat módosítására az új Ptk- nak és az Ectv. rendelkezéseinek való megfeleltetés miatt került sor. A létesítő okirat tartalmában, illetőleg számozásában egészében megváltozott, ezért a változás külön nem került feltüntetésre.
Kelt: Székesfehérvár, 2016. év. …....................... hó ….. . napján
…………………………………………..
Jankovics Ilona elnök
Tanú:
Lakcíme:
Személyi igazolvány száma:
Tanú:
Lakcíme:
Személyi igazolvány száma:
