Hírek

„Mert látod, nem vigyáztál,
álmodban elaludtál,
halálodban maradtál,
minket magunkra hagytál.”
                                     (Kiss Tamás)

 

Fájdalommal tudatjuk, hogy Rátkai Zsuzsanna életének 76. évében örökre elaludt, és az égi mezőkre távozott.

Fontos témáról tartott előadást 2021. 08. 16.-án dr. Aponyi Lajos. Ez pedig  „ A szerves anyag körforgalom jelentősége a természetben és a házi kertekben”.

A talaj a földi élet egyik alapja: a növényeket, ezáltal az állaltokat, valamint az embereket ellátja tápanyagokkal, megköti a vizet, valamint átalakítja a szerves és szervetlen anyagokat a növények számára felvehető formára. A talaj termékenységének legfontosabb mutatója a szerves anyag, azaz a humusz mennyisége, minősége. A természetben is és a gazdálkodás során is ez a humusz mennyiség csökken, amit pótolnunk kell. A humuszosodás egy nagyon hosszú folyamat, évmilliók alatt alakult ki. A humuszosodásnak az intenzíven nem művelt területeken van egy természetes körforgalma. A művelt területeken a humuszt legegyszerűbben érett istállótrágya bevitelével tudjuk pótolni. A másik megoldás a komposztálás, amikor a kertbe, a háztartásban keletkezett szerves anyagokból állítunk elő humuszt. Erre felhasználható: fűnyesedék, felaprított faágak, háztartási szerves hulladékok, tojáshéj, kávézacc, elpusztult virágok földje, levele, fahamu, újságpapír, gyapjúszövet, növényevő állatok trágyája. Tilos a komposzt-halomba tenni: olaj, zsír, műanyagok, kutya/macska alom, növényvédő szerek. A fertőzött növényi részeket (pl. lisztharmattal, varasodással, moníliával fertőzött leveleket, ágakat) általában fel lehet használni, mert ezek a komposztálódás során lebomlanak. A komposzt halom gyorsabban összeérik, ha időnként átforgatjuk és keverünk bele nitrogén tartalmú műtrágyát. Az is fontos, hogy több szakaszos legyen a komposztálónk, azaz kettő, vagy három különböző érettségi állapotban lévő komposzt halmunk legyen. A kész komposztot végül célszerű átrostálni, mert így könnyebben fel tudjuk használni. A jó komposzt egy szagtalan, földnedves, morzsalékos anyag.

Szerző: Máthé Ferenc

A cím nem elírás, tényleg vannak (nem is kevés) virágok, amelyek ehetők. Erről a témáról tartott előadást Halmos Mónika (fitoterapeuta, sommelier, az ehető virágok szakértője).
Már néhány évtizede gyorsan terjed a vegetáriánus életmód, ez már régóta bekerült a köztudatba. Az utóbbi években azok száma is nő, akiket érdekel az ehető vadnövények köre. Többek szerint ez nem annyira új felfedezés, hisz nagyszüleink idejében ínségételek alapját jelentették. Ilyen volt a csalán, a kövér porcin, pitypang, tyúkhúr, zamatos turbolya. Ezeket ínséges időkben főzelékként, levesként, salátaként fogyasztották. Újbóli felfedezésükkel fontos élettani hatásukat ismerik el ezeknek a növényeknek. A virágok felhasználása sem annyira újkeletű: Az idősebbek beszámoltak arról, hogy gyerekkorukban szinte minden megkóstolták az akácfa virágát. Többen készítettek szörpöt, limonádét a bodza virágából. Néha ezeket palacsinta tésztába mártva, vagy belekeverve kirántották. A hársfa virágát megszárítva a népi gyógyászat évszázadok óta használja köhögés csillapító teaként. Néhányan menőbb éttermekben már találkoztak növények virágaival is, ahol főleg díszítésként felhasználták az árvácska vagy a borsó virágát.
Előadónk elkápráztatott bennünket nagyon sok növény bemutatásával, amelyek virága szintén ehető. Ő egyébként termeli, gyűjti feldolgozza, elkészíti ezeket és különleges alkalmakra, bemutatókra egyre gyakrabban rendelnek tőle.

Szöllősiné Irénke nagyon lelkes szervezőmunkájának köszönhetően az idén is megrendeztük (jún. 18.-án) az immár hetedik borsófesztet. A köszöntő során Irénke elmondta, hogy milyen fontos élettani hatása van ennek a zöldségfélének. Az elvárás most is az volt, hogy az itt készített valamennyi étel valamilyen formában tartalmazzon borsót. A főzéshez szintén mindent biztosítottunk a főző csapatoknak, csak jobbára a különleges/egyedi recepteket és a fűszereket kellett hozni. A csapatok ismét bizonyították, hogy a borsólevesen és borsófőzeléken kívül nagyon változatos ételeket lehet készíteni borsóból. Még a finomfőzelék is különleges módon készült! Szakértő zsűri értékelte a finom ételeket, de a vendégek is szavazhattak a közönség díjra.

Június 15.-én a Városi Természetvédelmi Iroda munkatársa, Véber Mónika tartott eladást. Az élhető, fenntartható város nem képzelhető el a környezet védelme nélkül. Sok szempontot kell figyelembe venni. Azt kell vizsgálni, hogy milyen állapotban van a levegő, a talaj, a víz, hol tartunk a hulladékkezelésben, mennyi és milyen energia áll rendelkezésre. A város 2021-ben elfogadta a klímastratégiáját. Ebben többek között az szerepel, hogy a Palotavárosi tavak és a Csónakázó tó környezetét rehabilitálják, erdőtelepítéseket hajtanak végre, elektronos autóbuszokat állítanak üzembe, és ipari hasznosítás helyett zöldterületté nyilvánítják az Alsóvárosi rétet.

Június 6.-án vendégségbe voltunk tagtársainknál, a Varga Ágnes – Aponyi Lajos házaspárnál. A kert, amit művelnek cca. 2000 nm alapterületű, három, nagyjából azonos részre van osztva: dísz/pihenő kert, veteményes, gyümölcsös. Mindegyik terület mintaszerűen néz ki, de a fő látnivalók a csodálatos rózsák voltak. Ágnes korábban elméletben, majd gyakorlatban is megismertette velünk a rózsák, hortenziák és az iszalagok metszését (lásd. márciusi cikkünket „A rózsák metszéséről”). Most az eredményt csodálhattuk meg. Úgy időzítettük a látogatást, hogy ezeknek a csodálatos növényeknek a legszebb formáját ismerhessük meg. Az a sokféle szín, forma, illat leírhatatlan! Felejthetetlen volt!


Arborétumi látogatásokat szerveztünk május 15.-én a Jeli és a Kámoni Arborétumba. Annak ellenére, hogy mindkét hely egy-egy hagyományos, „komplett” arborétum, fő látnivalóik a rhododendronok, főleg tavasszal. Ezek a nagyon látványos és változatos növények főleg Kínából, a Himalájából, Japánból,a Kaukázusból kerültek az újvilágba. Ma már mintegy 800 faj és ezek 8000 változata ismeretes. Hogy mílyen szépek, nem próbálom meg leírni, remélem, a képek részben ezt szemléltetik.

Március 12.-én került sor a tavalyi évben elhalasztott autóbuszos kirándulásra, aminek buszköltségét és részben a tárlatvezetést is a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásából biztosítottuk.

Zircen az Apátságban a csoport egyik fele először megcsodálta a könyvtárat, a másik fele addig a Rendtörténeti kiállítást nézte meg, majd cseréltünk. A könyvtár Magyarországon egyedülálló gyűjteménye közel 65.000 kötetes, köztük ősnyomtatványok és antikvák, elsősorban teológiai tárgyúak. A környezet is csodálatos, nem véletlen, hogy európa-hírű az intarziás berendezésű nagyterem. Az apátsági templomot a sziléziai ciszterci szerzetesek kezdték építeni 1732-ben. A Bazilika Magyarország egyik legszebb barokk templomépítménye. Gyönyörűek a főoltár, az orgonák és a szószék aranyozott faragványi és képei. A helytörténeti kiállításon a 800 éve Zircen élő szerzetesek korábbi és jelenlegi mindennapjaiba nyertünk betekintést.

Március 9.-én elméletben, március 16.-án a gyakorlatban is megismertük, hogy hogyan kell a rózsákat megmetszeni. Aki pedig mindezekre megtanított bennünket, Varga Ágnes agrármérnök. Az előadás bevezetőjében megtudtuk, hogy Babilonban már 6000 (!) évvel ezelőtt termesztettek rózsát. Metszése sokkal újabb keletű, csupán 150 évvel ezelőtt kezdték el metszeni e csodálatos növényeket. Ennek pedig az volt az oka, hogy a francia/angol mezőgazdasági kiállítások időpontjához tudják igazítani a virágok nyílását/újranyílását.












A 2022-es év (február 16.) második klubfoglalkozásán Fülöp Attila kertészmérnök tartott előadást a mélymulcsos kertészkedésről. Vendégünk a tavalyi évben a szülei telkén kezdett mélymulcsos kertészkedésbe. Az inspirálta, hogy a szülei egyre idősebbek lesznek és idővel egyre több gondot okoz a családnak a kert gondozása. Olyan technológia után nézett, amely jóval kevesebb fizikai munkával megoldható. Kertészmérnökként ismerte Gyulai Iván munkásságát. Az általa széles körben ismertetett módszer, aminek egyik hozadéka, hogy ásás nélküli kertészkedést tesz lehetővé. További előnyei: gazdagabb talajszerkezet alakul ki; erősebb gyökérzet fejlődik; a jobb vízgazdálkodású talaj kevesebb öntözést igényel; nem bolygatja meg feleslegesen a talaj felső szerkezetét, ezért nem pusztulnak el hasznos talajlakó organizmusok. 

2022. január 19.-én Dr. Farkas Bernadett kertészmérnök, permakultúra tervező volt a vendégünk, aki nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a permakultúrás rendszerekről.

A permakultúra elméleti alapjait Bill Mollison és David Holmgren fektettél le az 1970-es években. Az ő definíciójuk szerint: „A permakultúra olyan mezőgazdasági rendszerek tervezése, és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást és egyéb anyagi és nem anyagi szükségleteit.”

 A permakultúra 12 főbb alapelve:

  1. Figyeld meg és válj részesévé a természetnek
  2. Gyűjtsd össze és tárold az energiát
  3. Érj el hozamot
  4. Gyakorolj önmérsékletet és figyelj a visszajelzésekre
  5. Használd és értékeld a megújuló forrásokat és szolgáltatásokat
  6. Mindent hasznosíts / ne termelj szemetet
  7. Tervezz a mintáktól a részletekig
  8. Elkülönítés helyett törekedj egységre
  9. Használj kisléptékű, lassú és fokozatos megoldásokat
  10. Használd és becsüld a sokféleséget
  11. Becsüld meg a szegélyeket és hasznosítsd a peremterületek adta lehetőségeket
  12. Figyeld a változást és használd ki kreatívan

A fenti információk forrása a Wikipédia.

December 15.-én Szabó Mária virágnemesítő, kertészmérnök volt az évzáró klubfoglalkozásunk vendége. Az előadó tíz évig volt a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének igazgatója, majd később a Gyümölcs és Dísznövény Kutató Intézetben dolgozott a nemzetközi hírű dr. Kovács Zoltán munkatársaként, majd utódjaként. Az általa nemesített kerti bazsalikom (Ocimum basilicum „lilagömb”) aranyérmet nyert a Fleuroselect nemzetközi nemesítő intézettől. Székesfehérvári kötődése is van: részt vett a Petőfi tér virágosítási tervének elkészítésében, a növények telepítésében és többször zsűrizett a Virágos Magyarországért verseny zsűritagjaként.

 

November 17.-én Lencsés Rita tartott termékbemutatóval és kóstolással egybekötött előadást a kornyékünkön gyűjthető gyógynövényekről.
Rita 2015-ben vizsgázott Természetgyógyászat Fitoterápia szakon, azóta tart előadásokat a Szent István Múzeum Patikamúzeumába és vezet túrákat a környék gyógynövényekben gazdag területeire.
Az előadás során megismertünk sok gyógynövényt, megtudtuk, hogy a növények melyik részét használjuk fel, azok milyen hatóanyagokat tartalmaznak, milyen betegségekre alkalmazhatjuk őket.


Október 20.-án kedves klubtársunk, Fister Judit invitált meg bennünket újonnan felújított és kibővített gazdaboltjába.

Judit 2010-ben nyitotta meg a boltot azzal a céllal, hogy kiváló termékekkel, szakszerű tanácsadással és barátságos kiszolgálással segítse a gazdálkodókat és a kertek szerelmeseit.

Október 3.-án egy nagyon kellemes sétát tettünk a Csákberényből induló Vértesi panoráma-tanösvényen. A túra előtt megtekintettük a gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumot, amelyben a Vértes vadászati és erdészeti múltját és jelenét bemutató gyűjteményt találjuk. A kiállítás leglátványosabb része a hegység élőhelyeit és állatvilágát bemutató dioráma volt.


 

Dr Aponyi Lajos növényorvos tartott előadást szeptember 15.-én azokról a kórokozókról, amelyek mostanában nagy bosszúságot okoznak a kertészkedőknek. Sokan azt hiszik, hogy ez a jelenség újkeletű, pedig előfordultak hasonló esetek a korábbi évtizedekben, sőt talán évszázadokban is. Ilyen volt régen a filoxéra vész, amit egy Amerikából behurcolt gyökérbolha okozott és képes volt kipusztítani Európában az összes szőlőültetvényt.
Az idősebbek ismerik a burgonya/kolorádó bogár pusztítását is. Olyan nagy kárt okoztak, hogy sok helyen még az iskolásokat is kivezényelték a gyérítésükre és közben nem spóroltak a DDT idegméreggel.
 

Június 22. és augusztus 10. között 13 kertlátogatást szerveztünk meg a „Nyitott kertkapuk” program keretében. Zömében egyesületünk tagjai mutatták be kertjeiket az érdeklődők számára.

Közös volt ezekben a programokban, hogy:
-szép, gondozott kerteket ismerhettünk meg, 
-mindenhol sok szeretettel fogadtak bennünket,
-hasznos információk hangzottak el a kertműveléssel kapcsolatban,
-mindenki a felkéréskor szabadkozott, hogy az ő kertje nem különleges, nem méltó a bemutatásra. A látottak mindenkit meggyőztek ennek az ellenkezőjéről.
-A tájékoztatókból kiderült, hogy minden gazda nagyon büszke a kertjére, mert sok öröm forrása a kert.

Hogy milyen gyönyörűségeket láttunk, azt nagyon nehéz lenne szavakkal visszaadni, ezért a látogatásokon készült fényképekkel idézzük fel az élményeket.

Borsókóstoló néven rendezte meg idén a Székesfehérvári Kertbarát Egyesület és a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ Feketehegy-Szárazrét hagyományos közösségi főzőeseményét. A tizenkét főzőcsapat „tucatnak” egyáltalán nem mondható ételekkel nevezett a szombati versenyre, a zsűri elégedett volt az eléjük tett finomságokkal. Ebben az évben a Borsószemek csapat szerezte meg a győzelmet, a második lett a Fehérvirág, harmadik a Fortuna csapat. A zsűri hagyományosan két különdíjat is kiosztott: a legszebben tálalt étel díját a Trikrek csapat kapta, a közönség által legfinomabbnak ítélt ételét pedig a Ada konyhája csapat képviselője vehette át.

Akar szép kerteket látni? Érdekli a kertészkedés, de nem tudja, hogyan kezdjen hozzá? Akkor látogasson el a Székesfehérvári Kertbarát Egyesület „Kitárt Kertkapuk” programjaira ahol tagjaink bemutatják kertjeiket, válaszolnak kérdéseire.

A programokon való részvétel ingyenes!

Mi kertbarátok azt tekintjük küldetésünknek, hogy minél több emberrel megszerettessük a kertészkedést és segítsük őket abban, hogy e téren minél sikeresebbek legyenek. Június, július hónapokban kertlátogatásokat szervezünk. Ezekre jellemzően hétköznap délutánonként kerül sor, általában 2-2 kertet mutatunk be egy nap. Előre meghirdetett helyszíneken találkozunk és autókkal utazunk az aznapi házigazdákhoz. A programban lesznek pihenő-, zöldséges-, gyümölcsös-, hobbikertek. Hogy mikor, milyen kerteket lehet megnézni, az kiderül az egyesület Facebook oldalán is. 

A helyszínek korlátozott befogadó képessége miatt a látogatás előzetes regisztrációhoz kötött.

Lezajlott az idei év első közös rendezvénye: végigjártuk Pákozdon az összes követ, ami ingott. A túrát Horváth István vezette, aki a Fejér megyei Természetbarát Szövetség főtitkára és egyesületünk tagja. Mindjárt indulás után kellemes meglepetésként betértünk Németh Lászlóék hétvégi házába, ahol megtekintettük a szépen kialakított, gondozott kertet, és sütiket, üdítőket fogyasztottunk,

Az Ingó-kövek a Velencei-hegység legérdekesebb látnivalója. A legjellegzetesebb látnivaló a Kocka, mely tényleg úgy tűnik, mintha bárki el tudná mozdítani évezredes helyzetéből, a legmagasabb ponton lévő Pogány-kő a fantasztikus körpanorámával és legimpozánsabb mind közül a hatalmas Pandúr-kő. De megmásztuk még (főleg a gyerekek) az Oroszlán követ, a Gomba követ és a Kenyér követ és érintettük a csordakutat, valamint a közelében lévő emlékkeresztet is. Végül a 9-10 km-es túrát ott fejeztük be, ahol kezdtük, a Bella tónál. Jó volt együtt sétálni az örökké csicsergő gyerekcsapattal.

A hosszú bezártság miatt sok megbeszélnivalónk volt, amihez a kellemes séta jó alkalmat biztosított.

https://turistautak.openstreetmap.hu/mentettutv-1619783793ydb2

Augusztus 26-án azért utaztunk Szentesre, hogy megismerkedjünk a bolgárkertészek és azok modern örököseik munkájával.
A bolgárkertész a magyar nyelvben elterjedt fogalom: speciális kisüzemi módszerekkel, melegágyi hajtatással és öntözéssel zöldséget termelő kertészt jelöl. A bolgárkertészek a 19. század második felében Bulgáriából települtek be Magyarországra. Módszereik, egyes eszközeik újdonságnak számítottak, ezért az első világháború végéig a zöldségtermesztésben monopolhelyzetet élveztek.